Valóban lehet találni minden hangszerben gyenge pontot.
A yamaha vékonyka, kissé fátyolos, a dobok egyenesen kukák, a burkolat meg tejfölösdobozból van keréktárcsa ezüsttel lefújva, de nagyon felhasználóbarát, már ovisok is elboldogulnak vele. A korg pa egytől egyig dobozhangú és kopogós összhangzásban, hiába jók a hangszínek egyenként, ja és a zongora valóban életképtelen, de nagyon jó fém hangszerek, jó billenytűvel, sok sok jó hangszínnel, sok jó sliderrel, legalább is a zászlóshajók.
A Ketron buta, nem szolgál úgy ki, mint egy tyros, vagy pa, esetleg még gondolkodni is kell ahasználatához, azonos évjáratú más gyártók vasaival összehasonlítva elavultabb technológiát, és (vagy) szoftot alkalmaz általában, nincs túl sok jó torzított gitárhang benne, de jó kis fém hangszerek, játszható billentyűzettel. Ami lényeges olyat szól, hogy leesik a gatya az emberről. Egyértelműen ezek állnak legközelebb hangzásban a természetes megszólaláshoz.
A Roland meg elcseszte az elmúlt 5-7 évet oszt jónapot.
