galambjozsef írta: ↑2022.11.16. 09:31
Kár hogy sokan elfelejtik ezeket a muzsikákat, aminek több oka is lehet....
- nem is ismeri
- alapból nem szereti
- stílust váltott
- nem akar semmi ilyet játszani, mert magyar, ódivatú, inkább a külföldit erőlteti, vagy épp már alapból a közönség ezt igényli
- ....és jön a sok elkorcsosult, romásított, techno-sított hulladék (mert a közönség nagy részét ez elégíti ki, mert ezt látja a TV-be, meg a nagy sztároknak nevezett egyénektől, akik nagy részének köze nincs a zenei tudáshoz))
Én rengeteg ilyet ismerek, amiket anno a 90-es években játszottam, de emlékszek, hogy ezeket a nótákat már akkor is az 45-50 éves korosztály ismerte. Ennek a korosztálynak a nagy része mára 80 év körül van, ha él egyáltalán.
Amikor ebből a korosztályból látok embereket a szállodákban, vagy akár a bálokban, lagzikban, akkor bepróbálkozok 2-3 három ilyen nótával, de azt látom, hogy már ez a korosztály is sokkal jobban szereti inkább az újabb nótákat.
10 évvel ezelőtt elkezdtem játszani a "Fekete hajó gimnazistát" vagy az " A két szemét még most is látom" vagy a "Bolyongok a város peremén"-t akkor ez a korosztály felkapta a fejét, ma már ez nem így van.
Ha végiggondolom a mostani műsoromat és számba veszem, hogy melyik az a szám, amelyikre felkapják a fejüket az emberek, akkor azokban ilyen régi nóta egyáltalán nem szerepel. Talán a külföldiekben van egy-két olyan, amit még a mai napig is kérnek. Ami véleményem szerint a legnagyobb sláger az a "My Way". Magyar műsoromból is sokkal jobban mennek a Quimby, Varga Viktor, Charlie, Rúzsa Magdi stb. nóták.
A régi Standardeket is szinte csak saját szórakoztatásomra játszom, olyanokat, mint a "Shadow of your smile", "Georgia on my mind", "Nearness of you", vagy a "Route 66", pedig ezek a nóták aztán tényleg a zenészek álmai.