Csatlakozom a történetíráshoz, mint ahogyan a többiek már meséltek. Nem vagyok ma sem profi zenész, mindig is a hobbim volt a zene, csak sikerült olyan szintre fejlesztenem, hogy mást is szórakoztasson pozitívan
Az első bulim ami élesben történt meg, az egy laza kis 300-350 fős lakodalom volt az alföldön
Előtte volt ugyan ilyen-olyan családi összejövetel amin zenélgettem, de ez volt az az igazi...
Már akkor is Yamaha szinyóval játszottam, mint most is, valamint tangóharmónikával, de az csak az utcai kísérésben használom.
Izgulni csak amiatt izgultam ,hogy nehogy kifogyjak a repertuálból... mert ugye egy Lagzi az reggelig tart- vagy tovább
Élőben játszottunk (mint ahogyan azt lakodalomban szokás is volt akkor) nem kormoltunk Floppyról...
Összeraktam ugyan a zenelistám, mit hogyan,mikor, melyik turnusban stb... szerintetek?... 1 nótát 10x kellett játszak, mert a násznép speciel azt szerette. Így hát nem hogy kevés volt a repertuálom , még volt olyan amire nem is került sor eljátszani.
Akkor ott megtanultam valamit! Legyen az ember felkészült,de majd a közönség dönti el, hogy mit is fogsz játszani, mert te őket kell szórakoztasd és nem pedig magad!