Zeneszek.com

Ez a visszaemlékezés engem is felcsigáz!

Valamikor '87 környékén kaptam egy fatőkés zongorát azon pötyögtem a kis gyermekdalokat egyszerű bal kéz kísérettel. Szerettem,de már akkor is dobolni szerettem volna. Ezután '88-ban vettem a saját zsebpénzemből egy Tacton dobszerkót hatalmas Trova cintányérokkal. Ezzel szórakoztam, amikor az egyik lagzis zenész meghallotta, hogy dobolok. Úgy gondolta, hogy elhív lagziba, mert nekem nem kell sokat fizetni. Én meg örültem, hogy egész este dobolhatok. A lagzi végén én voltam a legboldogabb, amikor adtak ( ha jól emlékszem ) 300 Ft-ot!
Zeneiskolába is ütő tanszakra szerettem volna jelentkezni, de sajnos itt nem volt úgyhogy rábeszéltek a rézfúvósra, így tubásként kerültem '91-ben a debreceni Kodályba, ahol el kellett kezdenem kötelezően zongorázni.
Kevés gyakorlással megoldottam a zongoradarabokat, de ekkor már valamennyire ismertem a lókottát és az akkordokat is, tehát a Clementi szonatinák gyakorlása általában a "Nagy utazás"-sal végződött.

Egyik haveromnak volt egy Casio CT420-as hangszere, ami engem annyira nem fogott meg.
A szomszédunkban lakott egy zenész, aki akkoriban vett egy Yamaha DSR500-at, ami már kezdett tetszeni, ezen már meg is tanultam pár nótát, de még akkor sem találtam meg igazán azt a zenét, amit szeretnék. ( Sajnálatos módon én 3+2, Kadlott Károly, Betli duó és hasonszőrű kazettákon nőttem fel )

A nagy zenei áttörés a Kodályos korszakomban jött, amikor meghallottam a Mezzoforte, Chick Corea, Natalie Cole felvételeket. Ekkor kaptam egy Roland E-15-ös hangszert, amivel '93-ban már helyi kocsmákban játszottam sajnos főleg a magyar csárdásokat, mert azért fizettek!
'95-ben érettségi után vállaltam mindennapos zenélést a Zsóry fürdő üdülőterületén. Egész nyári keresetemből mindig a cucc fejlesztésén voltam. Egy új végfok, egy új keverő hol ez hol az volt cserélve.
Az E-15-höz '96-ban vettem egy Kawai Q80-as szekvencert.
Ezt a formációt cseréltem le talán '98-ban PSR 520-ra. A megcsinált alapjaim nélkül egy évig bírtam, ekkor az áhított Korg i3-ast nem tudtam megfizetni, de helyette beértem egy i5S-el.
Egy idő után ezzel is unalmas lett az élet, ekkor döntöttem el, hogy diplomám után 2000-ben elkezdek könnyűzenét tanulni zongorán. Bárzongorista akartam lenni. Ekkor az egyik kollégám ajánlottam Esze Jenőt, akihez sajnos zongorázni nem fértem be, ezért a fiához Esze Zsolthoz kerültem. ( Esze Jenőtől zeneelméletet meg harmonizálást tanultam )
Esze Zsolttól tanultam az összes jó stílust, az improvizációt és rengeteg jó jazz standerdet, amit a mai napig szeretek játszani. Ekkor az zenélésem új életre kelt és azóta nem tudom megunni sem a jó nótákat, sem az improvizáció világát.
Ezután Pa80-ra cseréltem a hangszeremet, majd a Pa800-ra. A Pa800 után Pa3XLe hangszert vettem, de ma már rájöttem hogy a hangszer cserélgetése teljesen fölösleges dolog, mert ezekben a hangszerekben már mindent meg lehet csinálni, amit akarok. Akár stílust, akár midi fileokat.
Most eljutottam oda, hogy ****-os szállodákban zenélek. A midi filejaim 99 százalékát én csináltam és nem föltétlenül az eredeti megszólalás a lényeg, hanem hogy minden úgy szóljpn, ahogy én magam gondolom és én magam érzem.
Ha rajtan múlna soha nem cserélném le ezt a hangszert, persze örökké nem fog tartani.