Modális skálák

Az előzőekben megbeszéltek szerint, ha egy C-dúr hangsort ( tehát mindenféle módosított hang nélkül ) lejátszunk egy oktávon keresztül I. foktól I. fokig ( C-től C-ig ), akkor a C-dúr skálát kapjuk.

Ezt a skálát azonban lejátszhatjuk II. foktól II. fokig ( D-től D-ig ), akkor egy új hangsort kapunk, amit DÓR skálának nevezünk.

A D-dór skála a következőképpen néz ki:

Valamint lejátszhatjuk III. foktól III. fokig, akkor a FRIG skálát kapjuk.

E-frig skála:

IV. foktól IV.fokig: LÍD

F-líd:

V. foktól V.fokig: MIXOLID

G-mixolid

VI. foktól VI.fokig: MOLL

A-moll

VII. foktól VII.fokig: LOKRISZI

H-lokriszi

Mivel ezekben - ugyanúgy, mint a C-dúrban - nincs módosított hang, ezért ezeket párhuzamos skáláknak hívjuk, tehát a C-dúr skála párhuzamos a D-dórral, az E-friggel, az F-líddel, a G-mixoliddal, az A-mollal és a H-lokriszivel.

Megállapíthatjuk, hogy minden hangnemben az alap dúr skálához tartozik még 6 párhuzamos skála.

Ezek közül a moll skálát használjuk leggyakrabban, ezért ezzel foglalkozunk mélyrehatóbban a következő részben.

( Improvizáció tanulásánál még használatos a dór, líd és a mixolid skála, de erről majd az improvizációnál írok bővebben. )