Hangközök

A hangköz alatt két hang távolságát értjük.

Ezek lehetnek konszonánsak, vagy disszonánsak. A konszonáns hangközök a tiszta hangközök, a disszonáns hangközök lehetnek kicsik vagy nagyok.

A hangközöket úgy érdemes gyakorolni, hogy mindig a vonalrendszerben gondolkodva számoljuk ki a két hang távolságát.

A hangközöket két irányban lehet építeni. Felfelé és lefelé. Nekünk zeneelméleti szempontból csak a felfelé építésre lesz szükségünk, ezért a lefelé irányuló hangközépítéssel most nem is foglalkozok.

Az alsó hanghoz képest a felső hangokat lehet módosítani felfelé vagy lefelé, ezáltal

• a tiszta hangközök esetében szűkítettet vagy bővítettet kapunk
• a nagy hangközt felfelé módosítva ( még nagyobbat ) bővítettet kapunk
• a nagy hangközt lefelé módosítva kis hangközt kapunk
• a kis hangközt felfelé módosítva, nagyot kapunk.
• a kis hangközt lefelé módosítva ( még kisebbet ) szűkítettet kapunk.

Ezeket lehet kétszeresen, vagy akár többszörösen is szűkíteni, de ezek ritkán használatosak.

Az elmélet után nézzük hogyan néznek ki ezek a gyakorlatban.

Tiszta prím:

Ez egy hang távolságát jelenti, tehát ugyanazon hangról van szó. Jelölése: T1

Létezik szűkített prím:

és bővített prím, de ezek az akkordépítés szempontjából nem használatosak.

Szekund

Két hang távolságát jelenti, tehát két szomszédos hangról van szó.

Kis szekund ( K2 ):

Nagy szekund ( N2 ):

A többi hangköz építése szempontjából ez a kettő a legfontosabb hangköz!

Ezt úgy könnyű megjegyezni, hogy kis szekundnál a két hang fél hang távolságra van egymástól, nagy szekund esetében pedig egész hang a távolság, de fontos , hogy mindig a vonalrendszerben kell gondolkodni, mert pl. a C – Cisz hangok is fél hang távolságra vannak egymástól, ám ez nem szekund lépés!

Nagyon fontos szabály: Enharmonikusan gondolkodni szigorúan TILOS!

A kis szekundot lehet még tovább kicsinyíteni, akkor szűkített szekundot kapunk:

A nagy szekundot pedig lehet tovább „nagyítani”, akkor bővített szekundot kapunk:

Terc

Három hang távolságát jelenti. ( Ez úgy kell értelmezni, hogy a C - D - E a három hang. )

Többféle lehet:

A nagy terc ( N3 ) két nagy szekundból áll ( tehát a C-D is nagy szekund és a D-E is nagy szekund )

A kis terc ( K3 ) egy nagy szekundból ( C-D ) és egy kis szekundból ( D-Esz ) áll.

A szekundhoz hasonlóan nagy tercet is tovább „nagyobbíthatjuk” akkor bővített tercet kapunk és a kis szekundot tovább kicsinyíthetjük, akkor szűkített tercet kapunk.

Az ezek után következő hangközöknek is léteznek szűkített és bővített változatai is, de ezeket már csak akkor említem, ha akkordépítési szempontból fontos lesz számunkra.

Tiszta Kvart

Négy hang távolságát jelenti. ( Két nagy szekundból és egy kis szekundból építhető fel. )

Ez a hangköz az akkordok kvartos felépítése szempontjából fontos, de ezeket az akkordokat már csak a jazzben használják.

A bővített kvart hangköz nagyon fontos hangköz a zeneelmélet szempontjából. Más néven Tritonus-nak hívják.

Tiszta Kvint

Öt hang távolsága.

A szűkített kvint hangköz enharmonikusan megegyezik a bővített kvarttal és így ez is Tritonus hangköz:

Az ezek után következő hangközök, az akkordok megnevezései szempontjából lesznek fontosak.

Szext

Hat hang távolsága.

Kis szext ( K6 )

Nagy szext ( N6 )

Az akkordok építésénél a hatodik hang a díszítő hatos fogalmát jelenti, ezért ilyenkor mindig nagy szextről lesz szó.

Szeptim

Hét hang távolsága.

Kis szeptim ( K7 )

Nagy szeptim ( N7 )

Itt említésre méltó a szűkített szeptim, ami a szűkített akkordoknál fontos lesz:

Tiszta Oktáv

Nyolc hang távolsága.

Nóna

Kilenc hang távolsága.

Kis nóna ( K9 )

Nagy nóna ( N9 )

Itt fontos megemlíteni a bővített nóna hangközt:

Decima

Tíz hang távolsága.

Kis decima ( K10 )

Nagy decima ( N10 )

Tiszta Undecima

Tizenegy hang távolsága.

Az akkordok építésénél fontos lesz a bővített undecima hangköz:

Tiszta Duodecima

Tizenkét hang távolsága.

Tredecima

Tizenhárom hang távolsága.

Kis tredecima ( K13 )

Nagy tredecima ( N 13 )

Akkord építésnél ( a szexthez hasonlóan ) csak a nagy tredecimát használjuk.