A dúr skálához hasonlóan a moll skála hangjaira is építünk négyeshangzatokat. ( Fontos megjegyezni a továbbiakban, hogy ezek után, amikor moll skáláról beszélünk, akkor alapvetően az összhangzatos moll skáláról van szó. )

Kottapéldát itt nem mutatok, hanem összegezve leírom hogy:

A moll skála

I. fokán: mollmajor szeptim ( jelölése: mM7 )

II. fokán: félszűkített ( jelölése: áthúzott karika )

II. fokán: bővítettmajor ( jelölése: M7(5#) )

IV. fokán: mollszeptim ( jelölése: m7 )

V. fokán: dominándszeptim ( jelölése: 7 )

VI. fokán: majorszeptim ( jelölése: M7 )

VII. fokán: szűkített ( jelölése: o )

A II. fokon lévő félszűkített harmónia nem összekeverendő a m7(5b) harmóniával! Bár hangjaiban tökéletesen megegyeznek, mégis félszűkített harmónia csak a moll skála II. fokán és dúr skála VII. fokán forduhat elő! Minden más esetben m7(5b) harmóniáról van szó!

Hogy miért is néztük ezeket meg?

Azért, mert az improvizáció szempontjából ezek az akkordok önmagukban véve megadnak egy skála lehetőséget.

Például:

Ha meglátok egy Dm7-es akkordot, akkor tudom, hogy a moll7-es akkord előfordul a dúr skála II. III. és VI. fokán, valamint moll skála IV. fokán.

Ez azt jelenti, hogy olyan skálát improvizálhatok rá, aminek

1, a dúr II. fokán van a Dm7 akkord — ez a C-dúr skála

2, a dúr III. fokán van a Dm7 akkord — ez a Bé-dúr skála

3, a dúr VI. fokán van a Dm7 akkord — ez az F-dúr skála

4, a moll IV. fokán van a Dm7 akkord — ez az A-moll skála

Még a továbbiakban a patternek szempontjából lesz fontos ezeknek az akkordoknak a skálához való kötődésük, de erről majd csak a patterneknél.