powersparc írta:Na ez az! (nem mondom hogy nincs benne egy kis hókusz-pókusz is, de tudjuk a nácik mennyi mindent akartak tudományosan is levezetni, másokat meg megvezetni...)
Igen! Mint ahogy a fent belinkelt oldalon sok minden le van írva..
Nagyon mélyen én sem feküdtem bele a Kimatikába ebbe a rezgésekbe mert nem vagyok szakértő és kutató, de érdekel mindenképp..
Én is csak utána olvastam és egy prezentáció erejéig felkészültem belőle...
Való igaz van hókusz pókusz is a dolog mögött, de én azt gondolom ami kimutatható mérhető és bizonyítható abban van valami...
A hangolásról egy két gondolat:
Minden kornak megvolt a maga hangolási módja és rendszere is..
Középkor:
Püthagorasz rendszerét használták, az orgonák is püthagorasz hangolási rendszerét kapták…a gregorián zene is ezt alkalmazta ( Kvint-kvart, Prím-oktáv hangközpárok.) A hangolása: Tiszta kvint segítségével hétfokú skálát alkotott: (kiinduló hangra kvinteket épített így kapott hangokat közös oktávba transzponálta)
Reneszánsz:
megjelent a kromatika így a hangok száma végleg 12 re nőtt. E korban történtek kísérletek pl olyan billentyűs hangszerek alkotására amelyeken egy oktávot 31 hangra osztották.
Barokk:
Itt már törekedtek arra hogy akár minden hangnemet játszhatóvá lehessen tenni (ennek eredménye kép le kellett mondani a hangközök tökéletes tisztaságáról)
Létrejöttek hangolási rendszerek pl: J.S Bach valamint A. Werckmeister rendszere.
Egyes hangolási rendszerek arra törekedtek hogy kevés előjegyzésű hangnemek is tisztán szólaljanak meg de a sok előjegyzésű is jól játszható legyen.
Más hangolási rendszer pedig: Minden hangnem lehető legjobban szóljon.
Manapság viták folynak arról is hogy az orgonákat hogyan hangolják… sok olyan régi darab van ami különböző hangnemek és akkordok eltérő hangzásaira épít, de ezeket a mostani hangolási rendszerrel hangolt hangszereken nem lehet jól vissza adni főleg a historikus előadás tartozik ide…
Van amikor a szerző változtat hangolást arra az okra ha valamilyen speciális játéktechnika vagy művészi hatás elérése érdekében pl: Mahler IV szimfóniája II tétel az első hegedű szólóját egy egész hanggal magasabbra hangolják…
Vagy magyarokat említsek: Kodály csellószvitjeiben… vagy Bartók Kontrasztok III. tételében a hegedűt szűkített kvintre hangoltatja..
Sok érdekes dolog van ezzel kapcsolatban… de nem untatlak benneteket ilyenekkel
A Verdi hangolásról olvastam hogy maga Verdi írt az 1800 évek vége felé az Olasz Állami Zenei Bizottságnak hogy a 432Hz egyvonalas „A” hangot ezen a frekvencián rögzítsék de elutasítást kapott ennek ellenére ő ezt használta.. Ezért Verdi féle hangolás…
Bocsánat ha hosszú voltam… csak érdekesség kép írtam le mind ezt!
szép napot!