Srácok, igazi jó kis gumiszobába való témával foglak benneteket hosszú sorokon keresztül traktálni. Így közeledvén az ünnepekhez lassan minden családban előkerül a téma: mit tegyünk az ünnepi asztalra? Nálunk évről évre két dolog 10000% biztos: a halászlé és a bejgli. Horgászember lévén elég gyakran eszünk halat. Tegnap kimentem a Mátrába horgászni egy jóbarátommal. Reggel 6-kor indultunk és onnan mentem este 6-ra dolgozni. Sikerült 5 csukát megakasztanom, ebből négyet partra venni, az ötödik a merítéskor maradt le, szó szerint centiken múlt hogy meglegyen. Mindegy, sikeres volt a nap az a lényeg. Szóval nagyon nagy halevők vagyunk, gyakran eszünk különféle halakat, mondjuk általában van is miből-köszönhetően annak hogy néha elmegyek horgászni. A tavalyi-idei horgászversenyen a 3. helyen végeztünk huszon-néhány csapatból, tegnap 5 emberből én voltam aki halat vitt haza a horgászat végén, a nyáron 6 süllőből 4-et én akasztottam, Egerben a patakból rajtam kívül talán 1 embert hallottam hogy pisztrángokat fogott volna, erre mondják hogy hülyének hülye a szerencséje, ...
Szóval halak. Sokan idegenkednek a halak fogyasztásától, ilyen-olyan okokból, de általában az elsődleges ok az a szálkáktól való félelem. ásik ok lehet hogy nem tudják hogyan kell elkészíteni a különféle halakat. A halakra is igaz ugyanaz mint a gombákra, hogy nem mindegy melyiket hogy készítjük el, nem mindegyik jó mindennek. Ebben szeretnék nektek végtelenül szerény főzőtudásommal segíteni, mit hogyan, miért.
Ponty: Legnépszerűbb, legtöbbet fogyasztott hal Magyarországon. Közepesen szálkás, attól függően hogy milyen vízből származik, lehet zsíros, sovány, iszapízű vagy sem. A sovány húsú ponty nem azt jelenti hogy semennyi zsír nincs rajta, valamennyi biztos van (kell is, de erről pár sorral lejjebb), de nem lehet "kicsavarni" belőle. A legfinomabb -szerintem- a tiszai, ami ott született, ott nevelkedett természetes környezetben, természetes táplálékon. Valamelyik nap volt szerencsém enni egy 15 kilós ilyenből. Egy deka zsír nem volt rajta, olyan íze volt hogy....húú..... A piacokon változó minőségűekkel lehet találkozni, engedjetek meg egy kis reklámot, a Tiszafish kft (Tiszafüred) pontyai nagyon finomak, számos alkalommal hoztam már tőlük, garantáltan jó minőségű. Csatornán keresztül a neveldébe juttatott Tisza vízben nevelik, remek a takarmányozásuk, egészséges, szép, finom halak. A ponty nálam a halászlé fő hala, íze miatt a halászlé ebből a legfinomabb szerintem. Más hal is bele mehet az alaplébe, de a pontyból van a szelet általában. Zsíradékot nem szoktam bele rakni a halászlébe, mert az alaplének való hal enged annyit amennyi kell. A pirospaprika pedig a zsírban oldódik. A pontyon kívül más halakat is lehet bele rakni a halászlébe, de erről az éppen aktuális halnál kitérek. Apósomtól tanultam a tárkonyos halászlé elkészítését, amely a következő: a már elkészült halászléből szedünk külön egy másik tálba olyan mennyiséget melyet el akarunk készíteni. A lé kevésbé zsíros részéből szedjünk. feltesszük vissza a tűzhelyre a kiszedett halászlét, morzsolt tárkonyt szórunk bele annyit, hogy az illatán érződjön, főzőtejszínt öntünk hozzá -mint egy habart leves olyan legyen a színe, a végén pedig citromlevet nyomunk bele. Isteni finom!
Harcsa: szintén népszerű hal, szálkamentes, kissé zsíros húsa van. Pucolni úgy szoktam hogy olyan meleg vízbe rakom melyet még áll a kezem, előtte ecetet öntök bele. hagyom benne kicsit, nem sokáig. Ha megszürkült a hal, kiveszem, könnyen lejön a nyálkája, szép fehérre lehet tisztítani. Ha meg akarom nyúzni akkor tovább benne hagyom a vízben, kiveszem, szinte egyben lejön a bőre. Halászlébe alaplébe szoktam a fejét, csontját, szeletnek a húsát. Rántani is szoktam, úgy is finom, halpaprikásnak meg szuper! Hagymát apróra vágok, megpirítok, ha megpirult belerakom a darabokra vágott harcsát, fölengedem vízzel, só, pirospaprika, ételízesítő megy bele. Ha megfőtt a hal- pár perc- tejfölt öntök rá, elkeverem, félrehúzom, nokedlit szaggatok, szedek mindkettőből, összekeverem és degeszre eszem magam belőle.
Keszeg: vagy alaplébe rakom és passzírozom, vagy paprikás lisztben kisütöm pirosra-ropogósra. Nem zsíros hal, száraz fehér húsa van, de nagyon szálkás. A szálkátlanítás nálam a következő: 2-3 milliméterenként beirdalom úgy, hogy az apró y-szálkákat teljesen átvágom. Érzem vágás közben hogy ropognak a szálkák, a vágásba benyúlva meg ujjbeggyel érzem hogy szúrnak kicsit. Ha ezt érezzük nyugodtan süthetjük és ehetjük, mert ilyen irdalásnál úgy átsül az egész, hogy egyáltalán nem érezzük, nem szúr, nem akad meg a torkunkon a szálka. Nagyon finom a sült keszeg!
Csuka: ugyanilyen sűrűn beirdaljuk mint a keszeget. Zsírszalonnát 2-3 milliméteres csíkokra vágok, fokhagymát pucolok és török össze. Elkezdődik az aprólékos előkészítés: besózom a csuka külsejét-belsejét, egyik irdalásba egy csík szalonna, következőbe tört fokhagyma. Következőbe szalonna, aztán fokhagyma, így végig a hal fejétől a farkáig mindkét oldalt! Csúszik a szalonna meg a hagyma a kezünkben, de próbáljuk meg nagyjából így előkészíteni. A fokhagymával a hasüregét is dörzsöljük be! Ha megcsináltuk tepsibe szalonnát rakunk, ráfektetjük a csukát hasával lefelé, ha maradt szalonnacsík meg tört fokhagyma, a hátára egyenletesen terítsük-szórjuk rá. Letakarom alufóliával, berakom a sütőbe sülni. Ha kezd a bőre összemenni, a fóliát leveszem róla és pirosra sütöm. A csukának száraz, erőteljes íze van, nem biztos hogy mindenki szereti, én nagyon! Kegyetlen finom tud lenni!
Süllö: sokféleképpen elkészíthető, paprikás vagy fűszeres lisztben sütve, rántva, egészben sütve mint a csukát. Tartármártás nem rontja el... Szálkamentes, hófehér húsa van, lemezes mint a hekknek, de összehasonlíthatatlanul finomabb. Pucolásakor vigyázzunk a hátán lévő tüskékre mert iszonyatosan szúrnak -oldalcsípővel vagdossuk le-, a kopoltyúfedője meg éles mint a borotva, elvághatja a kezünket, szintén vigyázzunk vele! Pikkelyeit a legkönnyebben drótkefével kaparhatjuk le, farka felől a feje irányába kaparva.
Amúr: ritkán szoktam enni, finom száraz húsa van, olyasmi mint a süllőnek, csak az amúr szálkás, kb annyira mint a ponty. Halászlébe szoktam szeletnek tenni. Nincs fűíze! Egy kollégám tud valami hiper-szuper vajas receptet hozzá...
Egy pár általánosság még a halakról: a növényevő halaknak van egy ú.n. keserűfoguk. Ez a valami a fejükben található azon a környéken, ahol a kopoltyújuk a fejükhöz "csatlakozik" a tarkójuk környékén. Késsel le kell pattintani, halak méretével egyenes arányban változik ennek a mérete is. Egy 2-3 kilós pontynak kb akkora van, mint egy 5-10 forintos. Mindig világos, fehéres-sárgás színű. A halak szálkája nem tartozik a halak csontvázához. A szálka nem más, mint a halak megcsontosodott kötőszövete, benn a húsban van. Az irdalás a nagyobb testű halaknál már nem igazán működik sütéskor, egy 5-7-10 kilós csuka vagy ponty szálkája már olyan erős hogy sütéskor valószínű nem sül át. Ekkora méretű halak elkészítésekor inkább ne irdaljunk hanem szedjük ki a szálkákat egészben. A halak hátúszóját, úszóit csontok kötik össze a vázukkal, filézéskor, szeleteléskor ezt vegyük figyelembe, ha benne hagyjuk a "filében", zavaróak lehetnek, lehet mondani hogy " azt mondták nem szálkás oszt mégis van benne". Nem, szálka nincs
a szálkamentes halban -süllő, csuka, pisztráng- csak csont. Száraz húsú halakon segít ha mártást készítünk hozzájuk. Nagyjából ennyi jutott eszembe, ha valaki ezeket tudta akkor vegye tárgytalannak okoskodásomat, ha valakinek segíteni tudtam annak meg örülök!
Roland Bk9, Soundcraft ui16, Audio-Technika AE4100, dB opera 15, dB Cromo 10.
