Zene- és hangszerkesztés, szoftverek

[galambjozsef]

Uraim!

Nagy kérésem lenne! Tudtok valamilyen leírást arról, hogy ki miként szokott stílusokat hangszerelni, hogy a már meghangszerelt stílusok nagyjából egy adott hangerővel szóljanak?
Én a nagydobtól kezdem, de igen el tudok veszni a hangerők sűrűjében... Mire mindent hozzáadok, már "büdösül hangos" vagyok... Milyen effekteket érdemes használni dob, basszus sávokon?
Korg Pa5x hangszerrről beszélünk...

Másik kérdés: egy fülmonitor rendszernél hány ms késleltetés az, ami még nem zavaró a zenében és az éneklésben?

Ahhoz hogy egy hangerőn szóljanak a midik, eleve ki kell találni egy általános rendszert.
Pl. meddig tolod a hangszert, Pa5x-nél nem tudom, hogy van-e még balansz funkció a fő hangerő mellett, akkor esetleg azt érdemes kikapcsolni.
Érdemes multiband compressort használni basszuson, és dobszerkón, egyrészt fogja a nagyon kiugró hangokat, plusz tudsz vele EQ-zni. (Már ha van benne olyan, és van elég insert effekt.)
Utána kell nézni, hogy a 11-es Expression nem e kutyul bele a hangszerelésedbe, vagy esetleg egy-egy ott hagyott 7-es Ctl üzenet, az elsőt 127-re kell állítani, az utolsót pedig törölni kell belőle, hogy tényleg azok a beállítások lépjenek érvénybe amit Sequencer módban beállítottál.

Fülmonitor késleltetés,mint olyan.

A stúdiózásban a roundtrip latency mutatót szerintem lehet alapul venni. Ugye az AD/DA konverzió miatt, plusz az effektek által generált késések, meg a hangkártyának a késleltetési tényezője kiad egy számot, ami végülis a tényleges késleltetést mutatja meg.

0-3ms - valós idejű feldolgozás (szinte késleltetés nélkülinek halljuk)
3-7ms - késleltetve halljuk, de még nem zavaró, Direct Monitor nélkül, közvetlenül a kimenetet hallgatva tűrhető
8ms-tól fölfelé sajnos használhatatlan.

És ahogy ezt látom a hangosításban ... Szerintem fölösleges ... Mélyládát vagy topládát a pozíciók miatt, esetleg a kardioid sub konfig miatt késleltetünk, de én rosszul lennék, ha a fülesben is késleltetni kéne a jelforrást, és azt kéne hallgatnom.

---
Pa5X:
Style/KBS Balance már nincs (szerintem amúgyis hülyeség volt, másrészt egyáltalán nem is használtam ezt az üzemmódot, függetlenítve volt minden hangszeremben), viszont külön állíthatók a Player hangerői (külön-külön) a KBS-től, minden teljesen függetlenül!
MTB Comp van, 10 iFX playerenként, +3 KBS-re, valamint 3 MFX) Mellette minden egyes Style/Midi külön-külön masterelhető a Finalize részben! (Limiter + 4 sávos Parametrikus EQ alul és felülvágóval)
Dobsávra nem használok Comp-t, igyekeztem jól összerakni a KIT-eket, többségében saját mintákból. Főként ezért is nincs rá szükség
---

[Asterix]

Köszönöm szépen a hozzászólásokat...

Nagyjából én is így csinálom, ahogy ti leírtátok a stílusok keverését...
A kérdésem elsősorban arra irányult, hogy (természetesen tudom, hogy stílusonként más a velocity érték a dobokon, ami meghatározza az adott dob, vagy dob szett hangerejét), pl én a lábdobbal kezdem minden stílus beállítását. A lábdob hangereje 0-127-ig állítható. Nagyjából hova érdemes ezt az értéket pozicionálni, majd a komplett dobszett 0-127-ig újra hova poziciálandó, hogy ne fogyjon el a mix végére a hangerő. Jó pár alkalommal belefutok olyanba, hogy utólag újra vissza kell vennem a hangerőket, mert az utolsóként állítandó sávok már a komplett mixben nem hallhatók...

A fülmonitor késleltetése: nem a fülmonitort akarom késleltetni, hanem az érdekelt, hogy mekkora késleltetés az, ami még nem zavarja az embert a zenélésben és az énekben. Ugye vezetékes füles esetén nincs késés, de ha már vezeték nélküli rendszert használok, akkor ott már az elektronikai elemekből adódóan, biztosan van valamennyi...

[---Qgli---]

A lábdob hangereje 0-127-ig állítható. Nagyjából hova érdemes ezt az értéket pozicionálni, majd a komplett dobszett 0-127-ig újra hova poziciálandó

Ez attól függ, hogy a stíluson belül milyen értékekkel van feljátszva a lábdob! Ha 127-es velocity.-vel vannak feljátszva, akkor sok a 127-es hangerő, ha 70-es velocity-vel, akkor meg mindenképpen kevés lesz.

Én a gyári stílusokat nem tudtam egy hangerőre hozni.

[almatom]

Uraim!

Nagy kérésem lenne! Tudtok valamilyen leírást arról, hogy ki miként szokott stílusokat hangszerelni, hogy a már meghangszerelt stílusok nagyjából egy adott hangerővel szóljanak?

A végső hangerő több dolog szorzatából áll össze. De akkor most mondok valami fájdalmasat:
A világon mindenki el van veszve a hangerő logikus használatával/beállításával. Igen, még a gyártók is!

Én a nagydobtól kezdem, de igen el tudok veszni a hangerők sűrűjében... Mire mindent hozzáadok, már "büdösül hangos" vagyok... Milyen effekteket érdemes használni dob, basszus sávokon?

Helyes! A nagydobtól való kiindulás jó, mert azok születnek meg legelsőnek egy midi vagy stílus írásakor. De! Már itt elcsúszik mindenki és innentől már minden hangerő rossz lesz. Ha a megírt lábdobod hangosabb, mint 80-85, akkor tudhatod, hogy a büdös életben nem lesz szép és zenei a megírt file-od. Miért? Csak gondolkozzunk egy picit: ha van egy élô dobosunk, akkor az végig max, vagy ahhoz közeli hangerővel fogja püfölni a bőröket? Vajon teljes erejével fogja rugdosni a lábgépet a dal elejétől a végéig? Ugye, hogy nem?! Ahhoz, hogy maradjon dinamikai tartalék, ahhoz minden hangszernek KÍSÉRÔ dinamikával/hangerôvel kell játszaniuk, így a lábdobnak is. Tehát a pergô is 80-as érték körül kísér és ezen felül például nagyon szépen ki tud hangsúlyozni egy felütést, egy kiállást, egy kidomborodó pergetést, mint például a Hungária, utcabál címû dalában a "dobos pergetett" résznél az van... keress rá a mididre és egy fogadásom van rá, hogy ez a pergetés nálad, meg mindenki másnál alig lesz hallható, mert szarul vannak megírva a dinamikák.
Márpedig ha a dobsáv rosszul van megírva, akkor a többi sáv ugyanígy lesz megírva; minden magas velocity-vel.
A 007-es volume kontrollert sem érdemes magasabbra húzni, mint 100, azért, hogy legyen itt is tartalékod a többi sáv javára, amit esetleg jobban ki szeretnél nyomni. A 011-es kontroller pedig a sávokon belüli kifejezésekhez való, mint pl harmonika dinamikai játéka, de fúvosokhoz, vonósokhoz, hammondokhoz ugyanígy.
Kerüld a dinamikai effekteket, mint például compressor! Már régen rossz úton vagy, ha a kompresszorral akarsz valami fölé érni hangerőben.
Dobra, felvételre tegyél zengetést vagy teret, (lábdobra óvatosan) Élôben a dobot hagyd meg mindenféle zengetés nélkül.
Basszusra tegyél erősítő szimulátort, zengetést pedig SOHA!!!!

[---Qgli---]

Hú, de jó témát sikerült feldobni!!!

Ha a megírt lábdobod hangosabb, mint 80-85,

Ebben maximálisan igazad adok, ha egy akusztikus kit-et használok, mondjuk a jazz kit esetében ez természetesen így van és abban az esetben is ha egy abszolút profi jazz dobost akarsz utánozni, DE!!! Gondolj végig mondjuk egy TNT, vagy BON-BON akusztik koncertet, ahol a dobos szinte végig tök hangerővel nyomja a lábdobot!
Ez lábdob velocity számomra évekig dilemma volt, hogy mekkora is legyen az a hangerő, amiből kiindulok. Koncerteken ( és főleg Charlie koncertről beszélek ) nem nagyon hallottam, hogy a dobosok középhangerővel ( kb 80-85 ) nyomnák a lábdobot. Sok esetben inkább valahová 110-115 közé tettem volna, ugyanis nem hallottam a koncerten olyan kiugró hangerőt, amire rá lehetett volna mondani, hogy az a 85-höz képest a 127-es velocity-nek felel meg! ( Bár nekem közel nincs olyan fülem , mint neked ez tény )

A dinamikai különbség a következő, nagyon jó téma, mert a közkézen forgó midifile-ok úgy vannak szerkesztve, hogy dinamikai különbség nincs bennük és így szinte élettelen az összes. Szerintem a zenészek nagy része már hozzászokott ehhez a z élettelenséghez és már nincs is igényük arra, hogy legyen benne dinamikai különbség, mert nem is tudják, hogy mi az.

Imádom a nagy dinamikai különbségeket, ezért szeretek operába járni, mert ott akkora különbségeket csinál a zenekar ( akik azért az ország legjobb klasszikus zenészei ), hogy élvezet hallgatni. Egy koncerten is akkora különbségeket tudnak csinálni a profi könnyűzenészek, hogy azt is szeretem és én is mindig erre törekedtem a vendéglátóban, de nekem nagy problémám van ezzel! A nótáim nagy része ilyen koncert jellegű dinamikai különbségekkel van tele, de nekem halkan kell játszanom és a halk, lágy részek alig hallhatóak a erős, hangos részeknél meg már a vendégek nem tudnak beszélgetni, tehát zavaró, ezért az ilyen dinamikai különbségek halk éttermi zenélésnél nem annyira használhatók, de ettől függetlenül nekem így maradnak a nótáim, mert nekem így tetszik és így a hatásos!

[almatom]

Egy akusztikus hangszert nem lehet behatárolni 127 velocity érték közé. Ez az érték szerintem rendkívül kicsi, de így állapították meg anno a midi szabványnál, hogy legyen 1 - 127 között.
Minimum 2 x-ese kellene lennie, tehát 1-tôl 256-ig, hogy közelebb kerüljünk az emberi humán dinamikai értékekhez, de még így is messze lehetünk a humán valóságtól. Mindenesetre azzal kell fôzzünk, amink van. Ha 127 a maximum, akkor 80 körül kell lennie a kísérô hangerôknek. Csak így marad dinamikai tartalékod.
Én anno elkészítettem egy színháznak a komplett meseautó hangszerelését, nagyzenekari hangzásban. Gyönyörűen dinamikázik a zene, mert hagytam lehetőséget a le és felfelé való hangerő dinamikákhoz.
Számomra is fura, de ez az egész dinamikai hangerőzés a világon mindenhol rosszul van használva! Amerikától kezdve Ausztrálián át Magyarországig, mindenhol rosszul használják a szintisek a midi note-ok dinamikáit. A gyártók is pont ilyen rosszul írják meg a midiket vagy a stílusokat.... Dinamikátanok, élettelenek.
A zenében a dinamika a legfontosabb elem. Többek között ezért készít mindenki élettelen midi file-okat, mert nincs bennük dinamikai játék. Nyilván nem az idétlen EDM hangzásra gondoltam, noha ott is vannak dinamikai eltérések, bár azt leginkább a dobok kihagyásával érik el....

[galambjozsef]

Én ehhez csak annyit tennék pluszként hozzá, hogy az értékek számokban kifejezve nem minden esetben irányadóak, főleg, amikor külső mintákból származó anyagokkal dolgozik az ember.
Teszem fel, rengetegen dolgoznak mindenféle mások által létrehozott anyagokból, amik többsége sampler. Nagyban függ minden attól, hogy ezek az anyagok hogy készültek, hogy vannak rögzítve, kidolgozva, EQ-zva, stb...
Néha én is találkozok bizonyos set-ekkel, amik, mondjuk úgy, igencsak összevissza, szakszerűtlen módon készültek, vagy már épp túrták azt össze mások, mielőtt az az aktuális felhasználóhoz került, és hát voltak olyanok, hogy hiába húztad max-ra az értéket, alig hallatszott, elúszott, vagy épp alig tettél rá hangerőt, azt szólt mint a barom, vagy épp hiába próbáltad az EQ-zni, mert annyira szar volt, hogy épp valamit ki lehetett abból hozni. A többi ilyen hibákat fel se sorolnám túlzottan, de egy-két aprósággal én is találkoztam (Lábdob, basser hang zengetve effektezve, pergő eltranszponálva fél oktávval ami úgy lett rögzítve, stb...)
Szóval ilyen anyagok felhasználásaival inkább a fül lesz az, amire lehet hagyatkozni, ha az épp aktuális user mindenképp ragaszkodik ahhoz, ami épp rendelkezésére áll az adott hangszeren az adott tartalommal!
Másrészt az adott zenei stílus, összetétel is sokat befolyásol, ha csak egy ládbobból indulunk ki, az egyik nótánál lehet jó az a 80-85, a másiknál már lehet nagyon kevés, vagy épp nagyon sok!
Aztán függ a dolog attól is, hogy a kész style, midi, (bármi) a végén hogy lett sávonként hangerőzve, EQ-zva, Effektezve, Masterelve, stb...
Én speciel ezért használok többségében saját mintákat, saját anyagokat.

[---Qgli---]

Egy akusztikus hangszert nem lehet behatárolni 127 velocity érték közé.

Erre én is gondoltam régebben, de rájöttem, hogy nem ezzel van a probléma, legalábbis a Korg hangszer esetében nekem nem, hanem azzal, hogy a különböző hangszínek máshová vannak layer-ezve, mint ahol lenni kéne neki. pl. annak a pergőhangnak, ami 115-ös velocity-n szólal meg, annak kéne a 85-ön lenni és a 125-ösön egy sokkal hangosabb hangnak.
Amikor én először meghallottam nálad a Ketront, akkor az volt az érzésem, hogy abban már így vannak megcsinálva a layer-ek. A korgban nem így van, legalábbis az enyémben nem. ( lehet, hogy a pa5x már így van )

ha csak egy ládbobból indulunk ki, az egyik nótánál lehet jó az a 80-85, a másiknál már lehet nagyon kevés,

Ez a másik nagy igazság és ezért van nekem, hogy amelyik sávot egy dobszettre megcsinálok, az egy másik dobszettel már nem jól szól, de ezt ki tudtam küszöbölni, mert csináltam magamnak egy dobszettet, amiben össze vannak szedve azok a hangok, amiket én használok. Egy dobszetten belül többféle pergőhang és többféle cintányérhang.


Amit a mai napig nem értek, hogy miért nincsenek olyan dobhangok a hangszerekben, amik azért egy dobosnál alapvetőek, például az a hang, amikor lábbal összeüti a lábcintányért és ha nagyon kötözködő akarnék lenni, akkor ebből is kettő kellene, mert az egyik, amikor az összeütés után nem ér egymáshoz a két tányér a másik meg amikor összeér!

Ezek már olyan problémák, amiket a felhasználók 80 százaléka nemhogy nem használna, hanem meg sem hallja, hogy van ilyen! Ott van például a C#1-s hang, ami egy tremoló a pergőn. Egy stílusban sincs benne gyárilag, pedig egy profi dobosnál ez napi használat. ( én is szeretem )

[Mauglidyro]

Így már azért jogos a kérdés, hogy valójában kiknek akarunk mi megfelelni? A vendégeknek, vagy magunknak?

Mert adódhat a kérdés, hogy ezeket amiket itt elmondunk, azt vajon az átlag hallgató észreveszi-e?
Már hallom, ahogy egyesek veszik a levegőt, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant,
de én rávágom a választ: NEM! NEM! ... ja és NEM!

Lehet itt:
. évekig kínlódni egy komplett műsoron
- MIDI korlátok közé beszorítani egy komplett élőzenekart (ami lehetetlen ilyen elvárásokkal)
. csúsztatgatni a dobsávokat élőbb hatású játék imitálásával. Ez kb. olyan mintha felraknám az ebay-es sticker bomb-ot az autómra, ami +10 lóerő.
- velocity-vel játszani egy 0-127 ig tartó skálán, ahol átlag 4-5 rétegnyi minta van minden egyes hangszínen,
ha ez alapján várunk el élőbb hangzást, akkor felejtsük el az egészet.

... de felesleges a sok hűhó! Itt egyedül csak saját magadnak kell megfelelni, már ami a hangzást illeti.

Az élőzenében, a rocktörténelemben nem tudsz olyan felvételt mondani a 80-as 90-es évekből, amin már ne lettek volna kezdetleges dinamika szabályzások.
Azért egy Republic-nál nem nagyon tudom azt elképzelni, hogy a dobost csesztették azzal, hogy a refrénnél ne kalapáld túl a zenekart,
vagy Phil Collins-nál sem szóltak be, hogy mi ez a túlkompresszált, kapuzengetős dobhangzás, már csak azért sem, mert a rocknál nincsenek dinamika különbségek, ugyanakkor már a könnyűzenével teljesen el is veszett. Aki ezt keresi, az leragadt valahol az opera, meg az egyéb klasszikus világnál,
vagy unplugged jellegű műfajt kedvel, ahol még meglelhetőek ezek a dolgok, de a hallgatóság képtelen egy dal technikai részleteiben elveszni, mert:
- nem érdekli őket (elvégre azért van a szöveg meg a dallam, hogy valami benyomást keltsen, és ez alapján dönti el, hogy tetszik-e neki, avagy sem.)
- a mai zenehallgatás technológiája képtelen visszaadni azokat a bizonyos részleteit egy-egy dalnak.(Lásd: Spotify, Deezer, Youtube Music, Tidal, és egyéb szénné tömörített mp3 formátumok)
- csak kevés embernek van otthon komoly hifi setup-ja, ma már bárki bármin tud zenét hallgatni a legótvarabb kínai füleseken át a Temu-s blúcsúsz divájszokon,
így elenyészően tudnak kritikus gondolatokat megfogalmazni bármilyen dalról, ha azt sem tudja, mit kellene hallania.

[Klaudia87]

Melyik programmal lehet a pendrive ra töltött midi-mp3-style mappákat egyforma hangerőre tenni?