Amiről beszéltem, beszéltünk. Zenei tudás, magasfokú hangszer ismeret, nyitottság a zenei stílusok iránt. Nekem Ő a ZENÉSZ!!!!!! Pláne, hogy egy fikarcnyit sem járt zeneiskolába.... Azért kellett ilyen részletesen elkészíteni, mert nem hitték, hogy élőben játsza minden sorát.... Gratulálok!!!
Érdemes végig nézni a videót, mert a kezdő bejátszás után jön a részletes bemutatás. Ehhez kellett még nem kevés hangvadászat' is... Akit érdekel nézze meg a többi videóját is, pl a Jarre zenéit is hasonlóan készítette.
9 találat
Re: Gumiszoba
Műfajában ez is érdekes....HunHyper írta:Ez besz@rás...
Re: Gumiszoba
Leestem magamról !
Nem tudom hol kezdjem, ezért belevágok
mostanában történt, még alig-alig látok”.
Én pedig már hittem magamban, azt mindenki tudja,
de oda az önbecsülés, kiadva az útja!
Hiába vigasztalnak, hogy nem te vagy az első,
bennem azóta is háborog a belső.
Intettem a párom, el ne mondja senkinek,
de mit tehetnék, „elmondom hát mindenkinek”!
Címeres ökörnek lenni, nem oly nagy dicsőség,
pedig van hülyeség elég, abból van a bőség.
Na, hogy mi történt, azt még nem is mondtam,
hát’ a motorbiciklimbe, gázolajat tankoltam!!!
Ezzel, szembesültem, amikor a szervizbe vittem,
előtte gyertya csere és a karburátort is levettem.
Így hát esett az önbecs, meghagyom azt másnak,
én pedig előre köszönök minden óvodásnak.
De, hogy jó is legyen benne, felismertem ám,
ha ironikus is, de van egy kis önkritikám!
Varga Ferenc 2016. 03. 30.
Nem tudom hol kezdjem, ezért belevágok
mostanában történt, még alig-alig látok”.
Én pedig már hittem magamban, azt mindenki tudja,
de oda az önbecsülés, kiadva az útja!
Hiába vigasztalnak, hogy nem te vagy az első,
bennem azóta is háborog a belső.
Intettem a párom, el ne mondja senkinek,
de mit tehetnék, „elmondom hát mindenkinek”!
Címeres ökörnek lenni, nem oly nagy dicsőség,
pedig van hülyeség elég, abból van a bőség.
Na, hogy mi történt, azt még nem is mondtam,
hát’ a motorbiciklimbe, gázolajat tankoltam!!!
Ezzel, szembesültem, amikor a szervizbe vittem,
előtte gyertya csere és a karburátort is levettem.
Így hát esett az önbecs, meghagyom azt másnak,
én pedig előre köszönök minden óvodásnak.
De, hogy jó is legyen benne, felismertem ám,
ha ironikus is, de van egy kis önkritikám!
Varga Ferenc 2016. 03. 30.
Re: Gumiszoba
Elsiklottatok fölötte, pedig nyilván mindenki azt gondolja, hogy ez elismerésre méltó, pláne ebben a formában. Gratulálok hozzá és további sikereket...---Qgli--- írta: Álmomban sem fordult meg a fejemben, hogy én tanár legyek és mit ad Isten? Idén másodjára kaptam meg az év tanára díjat. Kivétel nélkül az összes kolléga rám szavazott.
Azért siklottatok át rajta mert már minegyikőtök mérges". Én meg azért írom ezt hogy baráti hangot üssetek meg egymással. A tanuló néha blődséget is mond, kérdez, a tanár meg maradjon ilyenkor is higgadt....
Re: Gumiszoba
Végre kijött” a lényeg is, ami volt is, de most ki is lett mondva: HunHyper által, leülök a hangszer elé és boldoggá tesz, örömet okoz. Igen ezt kerestem bennetek”. A tökéletes játékról pedig annyit, hogy volt idő amikor nem mertem feltenni sehová a művemet, de amikor szétnéztem ezen a téren, akkor rájöttem nincs mit szégyenkeznem. Volt idő, hogy azt hittem, csak tökéletesen elkészült művet szabad közreadni, de ennek sosem lenne vége, mert mindig lehet javítani. Ma már valamit megtanulok, csiszolom és úgy hagyom, ettől az enyém, tudom hol vannak a hibák, ettől (is) egyedi… Még egyet kérdeznék, azután békén hagylak benneteket: Ti is tudjátok van ,aki sosem lép fel pedig akár jól is játszik és van aki két akkord után CD-t akar kiadatni… Mikor jött el nálatok, fellépő zenészek, hogy most már fellépek, egyedül, együttesben, stb. ? Mikor időben, kb. hány éves voltál és mikor tudásilag, mennyire voltál képzett, mi motivált (most a pénzt hagyjuk) mi adta lökést ?
Re: Gumiszoba
Érdekes a dolog”! Szépen látszik, amit sokan tudtunk, a zenész legnagyobb ellensége egy másik zenész…… sajnos ezt életben is sokat tapasztalom, előbb-utóbb mindig van kit leszarni, mert láttam hogy,…. hallottam hogy.,…. stb. Nem értem!? Miért nem lehet egy tanulóhoz, már rég játszóhoz, profihoz jó hozzáállással közeledni? Miért a bántás, a felesleges kritika? A jó szándék, jó indulatú tanítás helyett. Jól lejött a két véglet: Qgli és Tacso. Nyilván legtöbben közöttük helyezkedünk el. Tudom, hogy Qgli sem rossz szándékból írta amit írt, inkább egy merevség, megkeseredetség van benne, ahogy sok öreg” zenészben. Ők elképesztően sokat tanultak és sokat tudnak, a zenei megbecsülésük mégis kevés, vagy néha kevesebb, mint egy frissen belépő midihuszáré (utánatok szabadon). Ez is arra világít rá, amit írtatok is, hogy a közönséget nem érdeklik a részletek, csak jól érezze magát. Valamikor azt gondoltam esti szórakoztatásra csak többtagú együttes, vagy egy ember szintivel képes. Ez megdőlt, amikor egy üdülő melletti étteremben egy szál cimbalmos volt az előadó. Egyszerűen oda szegezett, olyan zenét csinált az egyébként igen komoly és szép cimbalommal. Gyönyörűek voltak a lassúk és virtuóz, aminek annak kellett lenni. Persze, hogy odamentem hozzá és elismerésem fejeztem ki, tolakodás nélkül, majd egy sör mellett jót beszélgettünk, örömmel beszélt a hangszeréről, a zenéről. A zenészeknek sokkal inkább támogatólag kellene egymással viselkedni. Tetszik nem tetszik , én kimondom, aki valamit tud, aki valamivel többet tud, az valamennyivel több” ember is. Több az, aki tud úszni, mint aki nem, több az, aki zenél, mint aki nem, stb… Nem sokkal ,de annyival mindenképpen, hogy nem annak kell lesütni a fejét, aki valamit tud, aki valamivel többet tud… még ha nem is profi szinten. A virtuozitásról azt gondolom kifejezetten zenésznek találták ki, hogy megmutassa egy másik zenésznek amit tud. Amikor először találkoztam egy valóban virtuóz cigány szintissel, bánatos” lettem, mert tudtam soha még csak megközelítöleg sem fogok úgy játszani mint ő. Nem is kapcsoltam be a szintit sokáig, az eladáson gondolkodtam. Mert gondoltam vagy így kell, csak így lehet, vagy sehogy. Dehogy! Ma már tudom, virtuóz vagy akkor, ha civilek” nem ismerik fel a dalt, vagy nem tudják hol jársz” benne, de a másik zenész még tud követni… De visszatérve a kiinduló ponthoz, az öröm zenéléshez kevés tudás is elég és nem kell virtuóznak lenned, arra ott vannak a nagyok, akitől folyamatosan tanulunk….
(A Qgli-t és a Tacsi-t nem ismerem személyesen és írást sem váltottunk, csak az általuk itt leírtakból nekem az jött le, amit írtam és ezt nem bántó szándékkal tettem)
(A Qgli-t és a Tacsi-t nem ismerem személyesen és írást sem váltottunk, csak az általuk itt leírtakból nekem az jött le, amit írtam és ezt nem bántó szándékkal tettem)
Re: Gumiszoba
Köszönöm a reagálásaitokat. Nagyjából az jön le, hogy sokan gondolkodunk egyformán, csak szó nem esik arról amit gondolunk, csinálunk zenei téren, ezért lett egy kicsit minden fórum "egysíkú" és csak a lakrock-ról beszélünk, mert mást nem mondunk el egymásnak. Az igazság az, hogy kellemesen csalódtam, sokkal több "támadást" vártam, de ilyen nem is volt, más fórumokon sem. Annyit azért helyre igazítanék, mert lehet hogy én írtam félreérthetően: Amiket írtam, igényeket nyilván nem a fellépésekre gondoltam. Gondolom minden fellépőnek, aki stintizik meg van a saját összeállított, igényszerinti műsora. És nyilván nem egy lakodalomra gondoltam, amikor azt mondtam miért nem beszélünk Mike Oldfieldról, stb. A kérdés kifejezetten arra vonatkozik, hogy amikor nem lakodalomban, nem fellépésen vagy, akkor sem.....? Röviden: zeneileg mikor vagy a magadé... Amikor a neked megtetsző zenét boncolgatod, próbálgatod, stb. Mert sajnos élőben még nem találkoztam ilyen zenésszel, de lehet, hogy csak ideje nincs már sajátörömére... Mindenesetre köszönöm a válaszokat, reményteli és létező dolog az általam óhajtott dolog" csak senki sem beszél róla... Más. Valószinű erre mondják irigylik a problémánkat: gondolom sokónknak van, volt egyszerre kisérő automatikás és vonal szintije. Hogy magyarázod el egy civilnek, akit egyébként érdekel, hogy mi a különbség a két szinti között? Sőt még annak is nehéz akinek csak kisautom szinteje van, vagy volt. Ha ismerősődnek bekapcsolod és játszol a kisérősön, elöbb-utóbb rá kérdez és ez, ami fölötte van? .. és akkor mondod, hogy ez más, ebben nincs kiséret, stb. Aztán elidnítod az arpeggiot és..." hát csak van! de nincs.. De hallom! akkor ez mi? És persze neki ugyan az mindkettőben a gitár, a zongora, a dob, st. Valójában ki, hogy fordítaná le. Talán a vonal szinti együttesbe, a kisérős egymagadnak? Valahogy az érezhető mindenhol, boltokban is, hogy a vonalszintisek magasabb pozícióban érzik magukat. Pedig ma már egy kisérős mindent tud a mit a vonal és majdnem igaz fordítva is. A ksérös felső kategóriája is enged hangokat kitekergetni és ma már ott bővíthetőség, ami nincs bele teszed. Az arpeggionak pedig teljesen megfelel a multi pad. A csúcs vonalszintikben pedig több sávos arpeggio van, intelligens akkord felismeréssel és valóban akár kiséróautnak tűnik. Nyilván valahol a jövöben ez a különbség el fog tűnni. Vagy máshogy gondoljátok, máshogy tálaljátok?
Re: Gumiszoba
Örülök, hogy felhoztad Nagy Zoli nevét, évek óta tartjuk a kapcsolatot és rengeteget köszönhetek neki! Ezen a téren Ő akár pédakép is lehet, nem tanult (Hivatalosan) zenét, mégis profi munkái vannak és folyamatosan alkot, cizellál, már-már megszállottan. Persze más a szinti is, ezért nem hoztam fel, Motif XF. De leleményesen vadássza a megfelelő hangokat a zenéhez feljátsz szerkeszt, stb. Valami ilyen dologra" gondoltam, még ha nem is ilyen magas szinten...Pityu írta:Egyetértek Asdert, de ez nem az a fórum, ahol olyan nagy létjogosultsága lenne a hagyományos értelembe vett szintizenének.
Hangszíneknek meg pláne. Tisztelet a kivételnek, tudom van 1-2 ember, aki a lakodalmas rockon kívűl is muzsikál más stílusban.
A PA50-es példád teljesen jó volt. Amikor még megvolt a PA500-am, Én is használtam annak az Oliver gyereknek a stílusait.
Félelmetesen jó Jarre stílusokat tudott kreálni és persze a hangszíneket is hozzá szerkesztette.
Vagy ott van Ernesto barátom, aki meg olyan Laserdance stílust kreált szintén PA50-re, hogy nem akartam elhinni.
De ide sorolhatnám Nagy Zoltánt is, aki egy szál Yamaha XF7-el és pár vsti-vel olyan retro zenéket dolgoz fel, hogy öröm hallgatni.
Persze, hogy van élet a varrógépeken túl is, sőt! Ott van igazán élet.
Re: Gumiszoba
Sziasztok!
Nem tudom lehet-e itt ilyenről vitázni, de ha nem, majd törli az Admin.
Rengeteg szó esik minden szintis fórumban a lakodalmasrockhoz kapcsolódva. Akár hangszinek, akár styl-eket tekintve. Én magam is kedvelem játszom néha ezeket a dalokat, nótákat. De csak ez van? Valójában egymástól nagyon messze lévő két dolog” a népdal és a szinti, mégis nagyon népszerű, nem kevesek bánatára és még sokkal többek örömére, akár mint zenészek, akár mint hallgatók. Ide értem most az egyéb szalonzenéket és bulikon játszott pop-rockot is, amiket átírtak” szintire. Ehhez jön még, hogy csak az a dal, csak az a nóta, amiért fizetnek, amiért pénzt kapsz, a többi nincs, nem érdekes. Szívesen, örömmel beszélgetek mindig zenészekkel, mindig tanulok is tőlük valamit. De amikor mutatok egy akár közismert Jarre zenét, csak legyintés, ezért nem fizetnek…. Hát ennyi?! Senki sem játszik akár saját örömére, senkit sem érdekel a saját ízlése. Mindig csak pénzért, parancsra zenélnek a zenészek, saját örömükre soha, vagy csak nagyon kezdő korukban. A zenélés minden zenésznek csak munka, és pénzkereset, soha nem öröm. Soha nem játszik saját örömére azt, ami neki magának tetszik? Csak a mások által kívántat, az éppen divatosat, hóbortosat? Akik fórumokon styl-eket keresnek, kérnek, néha behúzzák az áhított zene linkjét, ami végtelen egyszerű esztam, kb három hangszínnel, de már ez is gondot okoz sajátmagának elkészíteni. Ehhez képest szinte nem esik szó Jarre, Laserdance, Koto, stb, zenéiről, ami nemhogy közel áll a szintivilághoz, hanem az maga a szintivilág! ..és természetesen még mennyi minden van a kettő között ( a lakrock és a szintizene között), pl. filmzenék, classik, nagyobb ívű pop-rock zenék, stb. kiherélés” nélkül. Méltatlanul nem beszélünk az eddig még gyártók által sem készített Jarre pack-ról, Jarre set-ről amit OLAVIER hozott létre, még csak hasonló sincs. Pedig az egészet egy roppant egyszerű Korg Pa-50 –el készítette. Itt egyértelmű a zenei tudáson felül a saját hangszerének teljes kiismerése, hogy ne mondjam szeretete. Ilyen művet létrehozni nem elég a tudás, zenei tudás. Érdeklődé, igény, kreativitás, alkotás vágy kell hozzá. Ezeket keresem a fórumokon és akár köztetek. Szinte már alap jelenség, hogy a konzi-s zenész legújabb csúcs-szintijével zenél, ám gyakorlatilag nem ért hozzá. Használ 3-4 stílust és vagy nyolc hangszínt, a többi a zenei tudása, ami rendben is van és elismerés, de miért kell ehhez szinti, pláne csúcs szinti? Miért nem érdekli a szinti tudása, szolgáltatása, megismerése, ha már megvette? Miért nincs alkotás vágya, kreativitása? Ez kifejezetten ehhez az egy hangszerhez tartozna, a szintihez, ezzel egyedül, otthon is minden más felszerelés nélkül is tudsz alkotni. Akinek ilyen van, miért nem érez erre késztetést? Miért jobb ezredjére kötelességből pénzért eljátszani a „kislányvigyázz”-t? Ha boltban érdeklődsz kipróbálsz egy szintit, de net demókon is, mindig bemutatják a szintin milyen jól szól a zongora meg a (mondjuk) szakszi. Komolyan erre vagy kíváncsi amikor szintit veszel? Nem az elképesztő tudására, szolgáltatásaira és ha már szinti, akkor nem a synth hangszinekre (is)? Tudva, hogy a tíz” évvel ezelőtti csúcsnak kikiáltott szinti hangját ma leggagyibb szinti is túlnőtte, és a tíz” év múlva lévő túlnövi a mai csúcsot? Szóval a kérdés: csak fej lehajtva, kötelességből zenéltek, vagy a saját örömötökre is néha? Érdekel más is, mint a lakodalmasrock? Mondd el mi? Alkotsz néha zeneileg? Átformálsz, kitalálsz, változtatsz, kísérletezel? Na meg ilyesmi… Ne kíméljetek, nem vagyok zenész, csak zenélgetek örömből, tőletek tanulok, üdv, VF. (ezt az írást más zenei fórumon is közzé teszem)
Nem tudom lehet-e itt ilyenről vitázni, de ha nem, majd törli az Admin.
Rengeteg szó esik minden szintis fórumban a lakodalmasrockhoz kapcsolódva. Akár hangszinek, akár styl-eket tekintve. Én magam is kedvelem játszom néha ezeket a dalokat, nótákat. De csak ez van? Valójában egymástól nagyon messze lévő két dolog” a népdal és a szinti, mégis nagyon népszerű, nem kevesek bánatára és még sokkal többek örömére, akár mint zenészek, akár mint hallgatók. Ide értem most az egyéb szalonzenéket és bulikon játszott pop-rockot is, amiket átírtak” szintire. Ehhez jön még, hogy csak az a dal, csak az a nóta, amiért fizetnek, amiért pénzt kapsz, a többi nincs, nem érdekes. Szívesen, örömmel beszélgetek mindig zenészekkel, mindig tanulok is tőlük valamit. De amikor mutatok egy akár közismert Jarre zenét, csak legyintés, ezért nem fizetnek…. Hát ennyi?! Senki sem játszik akár saját örömére, senkit sem érdekel a saját ízlése. Mindig csak pénzért, parancsra zenélnek a zenészek, saját örömükre soha, vagy csak nagyon kezdő korukban. A zenélés minden zenésznek csak munka, és pénzkereset, soha nem öröm. Soha nem játszik saját örömére azt, ami neki magának tetszik? Csak a mások által kívántat, az éppen divatosat, hóbortosat? Akik fórumokon styl-eket keresnek, kérnek, néha behúzzák az áhított zene linkjét, ami végtelen egyszerű esztam, kb három hangszínnel, de már ez is gondot okoz sajátmagának elkészíteni. Ehhez képest szinte nem esik szó Jarre, Laserdance, Koto, stb, zenéiről, ami nemhogy közel áll a szintivilághoz, hanem az maga a szintivilág! ..és természetesen még mennyi minden van a kettő között ( a lakrock és a szintizene között), pl. filmzenék, classik, nagyobb ívű pop-rock zenék, stb. kiherélés” nélkül. Méltatlanul nem beszélünk az eddig még gyártók által sem készített Jarre pack-ról, Jarre set-ről amit OLAVIER hozott létre, még csak hasonló sincs. Pedig az egészet egy roppant egyszerű Korg Pa-50 –el készítette. Itt egyértelmű a zenei tudáson felül a saját hangszerének teljes kiismerése, hogy ne mondjam szeretete. Ilyen művet létrehozni nem elég a tudás, zenei tudás. Érdeklődé, igény, kreativitás, alkotás vágy kell hozzá. Ezeket keresem a fórumokon és akár köztetek. Szinte már alap jelenség, hogy a konzi-s zenész legújabb csúcs-szintijével zenél, ám gyakorlatilag nem ért hozzá. Használ 3-4 stílust és vagy nyolc hangszínt, a többi a zenei tudása, ami rendben is van és elismerés, de miért kell ehhez szinti, pláne csúcs szinti? Miért nem érdekli a szinti tudása, szolgáltatása, megismerése, ha már megvette? Miért nincs alkotás vágya, kreativitása? Ez kifejezetten ehhez az egy hangszerhez tartozna, a szintihez, ezzel egyedül, otthon is minden más felszerelés nélkül is tudsz alkotni. Akinek ilyen van, miért nem érez erre késztetést? Miért jobb ezredjére kötelességből pénzért eljátszani a „kislányvigyázz”-t? Ha boltban érdeklődsz kipróbálsz egy szintit, de net demókon is, mindig bemutatják a szintin milyen jól szól a zongora meg a (mondjuk) szakszi. Komolyan erre vagy kíváncsi amikor szintit veszel? Nem az elképesztő tudására, szolgáltatásaira és ha már szinti, akkor nem a synth hangszinekre (is)? Tudva, hogy a tíz” évvel ezelőtti csúcsnak kikiáltott szinti hangját ma leggagyibb szinti is túlnőtte, és a tíz” év múlva lévő túlnövi a mai csúcsot? Szóval a kérdés: csak fej lehajtva, kötelességből zenéltek, vagy a saját örömötökre is néha? Érdekel más is, mint a lakodalmasrock? Mondd el mi? Alkotsz néha zeneileg? Átformálsz, kitalálsz, változtatsz, kísérletezel? Na meg ilyesmi… Ne kíméljetek, nem vagyok zenész, csak zenélgetek örömből, tőletek tanulok, üdv, VF. (ezt az írást más zenei fórumon is közzé teszem)