Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

Bármely téma, amely nem hangszerekkel kapcsolatos

Moderátor: Moderátorok

Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: Pityu » 2014.06.21. 10:55

Na akkor itt elvileg lehet folytatni azt a témát, amelyet a másik topikban nem néztek jó szemmel :) :777
Annyit szeretnék csak ha nem nagy kérés, hogy aki nem ért egyet valamely témával az ne érezzen sürgős késztetést, hogy vitába bocsájtkozzon annak tartalmával!!Hozzá lehet szólni bármihez természetesen de EZ NEM VITA TOPIK. Köszönöm előre is!
Az esetben ugyanis maradhatott volna minden a "régiben" és mehetett volna továb a szócséplés és "megtérítés" a másik topikban :(
Én megígérem, hogy nem írok oda semmilyen olyan írást, ami ellenkezne annak témájával de ugyanezt elvárnám itt is!
Cipész maradjon a kaptafánál, ha ez megoldható az igen örvendetes lenne :777
Avatar
Pityu
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 1493
Images: 0
Csatlakozott: 2011.11.10. 11:47
Tartózkodási hely: Madaras
Has thanked: 717 times
Have thanks: 1193 times
Hangszer: Korg i30, vArranger2, Vsti hangszerek

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: Pityu » 2014.06.21. 11:12

www.youtube.com Video from : www.youtube.com

For this post the author Pityu thanked: 2
beejaybudai (2014.06.21. 13:01) • Karesz (2014.06.29. 17:43)
Rating: 5.26%
 
Avatar
Pityu
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 1493
Images: 0
Csatlakozott: 2011.11.10. 11:47
Tartózkodási hely: Madaras
Has thanked: 717 times
Have thanks: 1193 times
Hangszer: Korg i30, vArranger2, Vsti hangszerek

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: Pityu » 2014.06.21. 11:40

A föld története sorozat! Rendkívül érdekes és elgondolkodtató, szerintem :)


1.rész

2.rész

3.rész
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Pityu 2014.06.21. 13:46-kor.
Avatar
Pityu
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 1493
Images: 0
Csatlakozott: 2011.11.10. 11:47
Tartózkodási hely: Madaras
Has thanked: 717 times
Have thanks: 1193 times
Hangszer: Korg i30, vArranger2, Vsti hangszerek

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: beejaybudai » 2014.06.21. 13:00

Cuccaim: Roland GW-8, Behringer XR12 digi keverő, Electro-Voice RE510 mikrofon, AKG WMS-40 wireless miksi, Electro-Voice ZLX-15P toppok, DAS Sub-118 szub, Ledes fények, továbbá Alesis M1Active 620 stúdió monitorok.

For this post the author beejaybudai thanked:
Pityu (2014.06.21. 13:26)
Rating: 2.63%
 
Avatar
beejaybudai
Kiemelt tag
 
Hozzászólások: 259
Images: 4
Csatlakozott: 2012.02.11. 17:55
Tartózkodási hely: Veszprém megye, Berhida
Has thanked: 365 times
Have thanks: 430 times
Hangszer: Roland GW-8

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: beejaybudai » 2014.06.21. 13:02

Cuccaim: Roland GW-8, Behringer XR12 digi keverő, Electro-Voice RE510 mikrofon, AKG WMS-40 wireless miksi, Electro-Voice ZLX-15P toppok, DAS Sub-118 szub, Ledes fények, továbbá Alesis M1Active 620 stúdió monitorok.

For this post the author beejaybudai thanked:
Pityu (2014.06.21. 13:26)
Rating: 2.63%
 
Avatar
beejaybudai
Kiemelt tag
 
Hozzászólások: 259
Images: 4
Csatlakozott: 2012.02.11. 17:55
Tartózkodási hely: Veszprém megye, Berhida
Has thanked: 365 times
Have thanks: 430 times
Hangszer: Roland GW-8

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: beejaybudai » 2014.06.21. 13:24

A parlagfű kiírtása tévhiteken alapszik?

Nos, én kisgyerek korom óta allergiás vagyok a parlagfűre, de kifogom próbálni a fogyasztását.
Gondoljatok csak bele, az ellergia mára már népbetegség, kb. minden harmadik ember szenved allergiában Magyarországon (hozzáteszem, más országokhoz képest ebben is az élen járunk).
Az idősebb fórumtársakat kérdezném, hogy néhány évtizeddel ezelőtt is ennyi allergiás embert ét? Gondolom nem... és vajon miért? Mi változott azóta? És miért pont Magyarországon növekszik legjobban az ellergiában szenvedők száma évről-évre?
Nem szokásom összeesküvéselméleteket szőni, de azért el lehet gondolkodni néhány dolgon...
Cuccaim: Roland GW-8, Behringer XR12 digi keverő, Electro-Voice RE510 mikrofon, AKG WMS-40 wireless miksi, Electro-Voice ZLX-15P toppok, DAS Sub-118 szub, Ledes fények, továbbá Alesis M1Active 620 stúdió monitorok.
Avatar
beejaybudai
Kiemelt tag
 
Hozzászólások: 259
Images: 4
Csatlakozott: 2012.02.11. 17:55
Tartózkodási hely: Veszprém megye, Berhida
Has thanked: 365 times
Have thanks: 430 times
Hangszer: Roland GW-8

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: Pityu » 2014.06.21. 13:28

beejaybudai írta:Egy érdekes tanmese...



Ez nagyon-nagyon jó!! Köszönöm!!!! :thx:
Avatar
Pityu
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 1493
Images: 0
Csatlakozott: 2011.11.10. 11:47
Tartózkodási hely: Madaras
Has thanked: 717 times
Have thanks: 1193 times
Hangszer: Korg i30, vArranger2, Vsti hangszerek

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: Pityu » 2014.06.21. 13:35

Parlagfű témában annyi, hogy állítólag van egy magyar emberke, aki porrá zúzva sportolóknak adta, akiknek ettől ugrászerűen megnőtt a teljesítményük!!
Az allergiáról meg azt hallottam, hogy parlagfüvet fogyasztott kecskének a tejét kell itatni az allergiással, ugyanis a tej képződésekor valamiféle antianyag képződik, amely aztán az emberben éppen az allergiás tüneteket csökkenti vagy ha gyerekkortól alkalmazzák ezt a trükköt, akkor akárt teljesen ki is gyógyulhat az illető!!

Nem véletlen irtják tűzzel-vassal ezt a csodanövényt is sok másikkal együtt :(
A gyógyszermaffia érti a dolgát.. ez nem összeesküvés elmélet ez sajnos a valóság!!

Aha, közben meg is találtam a cikket!!

Kecsketej az allergia ellen
A hozzászólást 3 alkalommal szerkesztették, utoljára Pityu 2014.06.21. 13:45-kor.

For this post the author Pityu thanked: 2
B.Bazsi (2014.06.27. 14:34) • beejaybudai (2014.06.21. 13:40)
Rating: 5.26%
 
Avatar
Pityu
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 1493
Images: 0
Csatlakozott: 2011.11.10. 11:47
Tartózkodási hely: Madaras
Has thanked: 717 times
Have thanks: 1193 times
Hangszer: Korg i30, vArranger2, Vsti hangszerek

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: beejaybudai » 2014.06.21. 13:39

Enrico Fermi (1901-1954), olasz atomfizikus:: „
Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: „Már itt vannak… magyaroknak nevezik őket!”

Helmut Kohl (1930-), német konzervatív politikus, 1982-1998-ig német kancellár:
„A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki.”

És végül két nagy magyar véleménye:

Zrínyi Miklós (1620-1664), költő, hadvezér:
„Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.”

Petőfi Sándor (1923-1849), költő, forradalmár:
„Európa színpadán mi is játszottunk, s nem a miénk volt a legkisebb szerep.”

Vélemények a magyar nyelvről

Sir John Bowring (1792-1872):
„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír… Olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságának és szellemi függetlenségének. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei – amik egyetlen kőből készültek -, nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt vagy minként szállították és emelték a helyére a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog kifejteni. Tény, hogy e titok tétele:
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.”
Sir John Bowring angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó több mint száz nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. 1830-ban kiadott egy verseskötetet „Poetry of the Magyars Preceded by a Sketch of the Langauge and Literature of Hungary and Transylvania” címen, amelynek előszavában írta az itt közölt megállapítást. Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvtől, és észrevette, hogy születése valahol a történelemellőtti idők homályában tűnik el.

Dudás Rudolf negyven éven keresztül minden nyomot felkutatott, hogy Sir Browing profétai meglátásának a nyitját megtalálja. Hamar rájött, hogy ilyen messzi távlatokba visszamenő ősiségbe Sir Bowring titkába modern nyelvészeti eszközökkel nem képes betekintést nyerni. Kutatási eredményeként megállapítja: „ A magyar nyelv korát felbecsülni még megközelítőleg sem lehet ; lehet, hogy egykorú a Vértesszőlősi emberrel, 350 000 év, vagy még idősebb. Bizalommal hívhatjuk MAGYAR ŐSNYELV-nek is, mert kezdetben, a Biblia szerint az emberiség összessége egy nyelven beszélt.” (Dudás Rudolf, A teremtés ősmagyar nyelve, Szikamber Kör, Vancouver, 1999)

Csőke Sándor nyelvész hasonlóan nyilatkozik (Három tanulmány, Eberstein, 1977, 63.): „A magyar nyelv magyar eredetű. A magyar nyelvet az idő végtelensége szülte. A magyar nyelv szókincsének kilencvenöt százaléka magyar eredetű. Transzcendentális mélységekből – önmagából – eredő ősnyelv… szerkezeti rendszerében is.”(Badiny Jós Ferenc, Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig, Orient Press, Budapest, 1996)

Berzsenyi Dániel (1776-1836), költő mindenkinél hamarabb felfedezte a magyar nyelv ősiségét:
„Régóta gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönözöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s a nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek és gyökerének anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni.” (1825)

Galeotto Marzio (1427-1497), olasz humanista, Janus Pannonius pécsi püspök jó barátja, akinek hívására érkezett Magyarországra, Mátyás király udvarába – a következő megfigyelést tette :
„ A magyarok akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek.”

Polanus Amandus (1561-1610), Baselban élő humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor:
„Akadtak, akik kétségbe vonták, hogy a zabolátlan Magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket.” (1609)

Johan Gottfried Herder (1744-1803), német író és udvari lelkész szerint nagy kincs a Magyar nyelv (1790):
„Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke.”

Giuseppe Mezzofanti (1774-1849), a nyelvtudományok legnagyobb tudósa, aki élete vége felé ötvennyolc nyelven írt és százhárom nyelven beszélt, ismerve minden hangárnyalatot és nyelvjárást, a következőket felelte mosolyogva, amikor megkérdezték tőle, melyik nyelvet tartja a legszebbnek: ő a saját anyanyelvével, az olasszal szemben elfogult és azt tartja a legszebbnek. De hozzátette egy kis gondolkodás után, hogy az emberi gondolat érzelmek közvetítésére szolgáló nyelvek közül, hogy egy kevéssé ismert nyelv, a magyar az, amelyet a legkifejezőbbnek tart. Egy osztrák költőnek pedig ezt mondta:
„Tudja melyik nyelvet tartom az olasz és a görög után, minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább a fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, maguk sem tudják, hogy nyelvük milyenkincset rejt magában…”
A következő idézet is Mezzofantitól származik: „Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és latinnal egy sorba helyezek? A magyar…” (1836)

Jacob Grimm (1785-1863), nagy meseíró, német egyetemi tanár, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette:
„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.” (1820)

Henry John Temple Palmerston (1784-1865), angol politikus (magyarországi angol nagykövet 1848-ban) a magyarok szeretetéről éppen nem híres diplomata véleménye:
„… a Habsburgok keleti birtokán élő magyar nép… nem csak kontinensünk egyik legerősebb államát alkotta évszázadokon át, de valami általunk nem ismert nagyon ősi műveltséggel a környező népeket és országokat századokon át teljes tiszteletadásra tudták kényszeríteni.”

Sir Boyle Roche (1736-1807), az ír alsóház hangja:
„A magyar népi nyelve rendkívül kifejező és a dalaik ősibbek, szebbek, kifejezőbbek a mieinknél (angolokénál).”

N. Erbersberg (1840), bécsi tudós:
„Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.”

John Palgrave Simpson (1807-1887), 1848 márciusában írja „Levelek a Duna mellől” című cikkében:
„A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos… tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemű költői célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta.”

Chevalier de Berris (1817-1865), francia nemes ezt írta a magyar nyelvről:
„Egészen különös ez a nyelv, kissé talán nehéz is. De mindevvel nem törődve, megtanultam, mert jól csengő. Az általam ismert nyelvek közül a legszebbnek és legtisztábbnak tartom. Különösen, ha egy hölgyet hall beszélni az ember, akkor vele együtt a nyelvbe is bele kell szeretni.”

Wilhelm Scott (1807-1899), német tudós:
„Olyan sok szép lágy mássalhangzója van, például bizonyos hangok oly jóleső jésítése (ny). Magánhangzőit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengő hangjai kiválóan alkalmassá teszik… a költészet minden ágára.” (1840)

Joseph von Machik, a zágrábi egyetem magyarbarát tanára, 1842-ben zenének mondta a magyar nyelvet:
„Bizonyára, ki csak hallja, ha nem is érti, lágy hömpölygését, fenséges zengését, erőteljes hangját, vágyat érez, hogy megértse.”

George Bernard Shaw (1856-1950), ír írófejedelem komolyan tanulmányozta a magyar nyelvet. Egy rádiós nyilatkozatában mondta:
„…. Egy igazán tehetséges angol írónak az előbb említett hatalmas előnyök ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie. Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni, A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal…. Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációan változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni. Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadásra, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül.”

Brockhaus EnzyklopÄdie, német nyelvű enciklopédia (Lipcse, 1796):
„A magán- és mássalhangzók szép aránya, a hangok finom árnyalása, minden szótag egyenletes és tökéletes képzése és a magánhangzó-illeszkedés harmóniája pompássá és férfiassá teszik ezt a myelvet.”

Jules Romains (1885-1972), francia költő:
„Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erőmmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. A színházban, ahol két estét töltöttem, az idegen szavak áradatát nemcsak közönyös zajként engedtem magamra hatni. Tőlem telhetőleg figyeltem, amint zenét hallgattunk, vagy helyesebben, amint a vakember végigtapogat egy érmet, hogy legfinomabb körvonalait is megkülönböztesse. Aztán, mivel jól tudtam, hogy a nyelvészeti atyafiság fűzi össze a finn meg a magyar nyelvet, emlékezetembe idéztem egy hasonló kísérletemet, melyet Helsinkiben tettem, s próbáltam rájönni, vajon ez a nyelvészeti rokonság megnyilatkozik-e az én fülemnek érezhető hasonlóság által. Be kell vallanom, hogy ilyesmit nem észleltem. A két nyelv zenéje külsőleg merőben másnak tetszett. A finn nyelvnek van valami sajátos varázsa: állandóan cseng, mint a drágakőfűzér, melyet egy kéz mozgat a mellen, vagy a fürge csermely, mely kavicsokat görget. Csilingelésében van valami semmihez hasonlítható frissesség. Minden nyelv közül, melyet halottam, a finn nyelv érzékelteti meg leginkább a gyermekkor kellemét, egy ősi tavaszi ünnep vidámságát. Ezzel ellentétben úgy éreztem, hogy a magyar nyelv csupa erő. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias. Az önök szótagjaiban van valami az izmok kemény nekiduzzadásából, néha rekedt és rövid lihegés emeli fel őket, amint a szilaj indulat felemeli a mellkast. Hát én legalább ezt éreztem, amit egy másik kísérletem is megerősített, mikor meghitt társaságban elszavaltattam magamnak a klasszikus és jelenkori költészet néhány darabját.”
(21 47 145 – Nyelvtan-nyelvművelés 306 321.)

Grover Krantz (1931-2002), amerikai antropológus:
„A magyarországi nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet… átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét… a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb…” (Grover Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, Bp. 2000, Imre Kálmán fordítása)

David Barry (1947-), amerikai szerző:
„A számítógép-világnak sajátságos nyelve van, akárcsak Magyarországnak. A különbség az, hogy ha elég sok ideig tartózkodik az ember magyarok között, előbb-utóbb kezdi megérteni miről is beszélnek…” (Get With the Program, Reader’s Digest, 1996)

Oswald Gschnitzer, német matematikus, sakkozó:
„Amikor német barátaim meghallják, hogy megtanultam magyarul, csodálkozni szoktak. Hiszen ők úgy tudják, hogy ez egy rettenetesen nehéz nyelv. Semmi köze a némethez, és több mint harminc főnévesete van! (Itt nyilván egy túlbuzgó nyelvész összeszámolta a főnévi ragokat, a ládába-tól egészen pávává-ig.) Megnyugtatom őket, hogy ezekben a „főnévesetekben” már a az elöljáró is benne van. Melyiket nehezebb megtanulni, a -ba, -bet vagy az in + accusativot? Ami pedig a rokonságot illeti, az igaz, hogy a magyar és a német szavak, néhány kivételtől eltekintve, nem hasonlítanak egymásra. De az összetett szavak és az állandó kifejezések igen! Aki valaha próbálta megértetni magát Angliában a német Sackgasse szó szerinti fordításával: sack alley, az igazán értékelni fogja a magyar zsákutca szót. Hasonlóan kézenfekvő a német auf der Hand liegend (kézenfekvő) fordítása. Egyébként, szoktam folytatni, a magyarban csak három igeidő van, nincsenek nemek – a feministák paradicsoma! -, és a helyesírás fantasztikusan egyszerű.
Ennyit a reklámból! Magunk között bevallom, hogy magyarul tanulni mégsem fenékig tejföl. Például igaz-e, hogy csak három igeidő van? Ha lovastul és karácsonykor külön főnévesetek, akkor kotorászik, olvasgat, zuhog mind külön igeidők! Hiszen hasonló szemléleteket fejez ki így a magyar, mint a francia híres-hírhedt imparfait-jával (befejezetlen cselekmény) és az angol az „I will have been, having, having had” –féle dadogásával!
A magyarul tanulónak különös ínyencfalatok a hangulatfestő szavak. Megszámolhatatlan seregük keresztülballag, -baktat, sőt –hömpölyög a magyar nyelv birodalmán. (Kevésbé finomkodva azt is mondhatnám: nyüzsögnek benne.) Magyar-német szótáramban ezek nagyrészt nem találhatók meg, nyilván azért, mert túl sokan vannak. Hát forduljunk segítségért a Magyar Értelmező Kéziszótárhoz.! Az például a retyerutya szót a következőképpen magyarázza: cókmók, motyó. Már a menni, járni hangfestő rokonai, barátai és üzletfelei önmagukban véve megtöltenének egy egész szótárt. Így fölszerelkezve, egyetlen szóban le tudjuk írni valakinek a járásmódját, és ezzel együtt elmesélhetünk sok érdekes dolgot az illető életkoráról, testi és lelkiállapotáról, jelenlegi kedvéről és annak okáról. Sőt, egy kis nyelvérzékkel és némi rosszindulattal még hitvese hűségére is tehetünk célzást.
Hasonló kifejezőerejük van az úgynevezett ikerszavaknak. Ilyen például a retyerutya és cókmók mellett a huzavona. Nézzük csak meg ezt a szót a fönt említett forrásunkban: „Valaminek az elintézésében ellentétes szempontok érvényesülése miatti halogatás.” Persze csodálatos, hogy a magyar egy-egy Grimm-mesét el tud mondani egyetlen szóban, ám a magyarul tanulóknak a feladatát ezzel aligha könnyíti meg.
Remélem, az aligha szót jól használtam. Az efféle szavakkal mindig bajban vagyok. Írjunk csak fel egy kis szótárt ide: de=igen, dehogy=nem, dehogynem=igen. Tulajdonképpen egyszerű: mínusszor mínusz az plusz. Csak beszéd közben egy kissé nehéz mindezt végiggondolni: Nemde? – Hogyisne! – mondja most alighanem megvetően az Olvasó.
Azt szokták mondani, hogy a magyarok túl kevesen vannak. A magyar igekötőkről viszont ezt nem állítanám. Vegyük például a mosni ige nagycsaládját: mosni, megmosni, elmosni, felmosni, lemosni, kimosni, bemosni… és ez még csak a vérszerinti rokonság: csatlakozik hozzá a beházasodott mosogatni, és mosdatni is, az összes rokonukkal együtt. Főleg az el/meg ikerpárt tévesztem el gyakran, bár szerintem inkább ők tévesztenek meg engem. Durva tréfa ez, mert például megpatkolni és elpatkolni mégsem ugyanaz.
És ha végre elhatározta (vagy meghatározta) az ember, melyik igekötő kell neki, még azt is el kell döntenie, hová rakja: el kell dönteni, eldönteni kell, vagy kell eldönteni? Döntse el a kedves Olvasó! És ezzel máris rábukkantunk a soron következő nehézségre. A magyar nyelv legszigorúbban őrzött titka a szórend. Még a saját feleségem se árulta el. Ő azt mondta, hogy a magyar szórend szabad. A tankönyvemben olvastam egyetlenegy egyszerű szabályt. Csak az a furcsa, hogy azzal nem találtam el többször a helyes szórendet, mintha nem olvastam volna. A kivételek ugyanis nem voltak benne a könyvben, mert túl bonyolultak. A magyar nyelvművelő irodalomban meg azért nem találhatók meg, mert a magyarnak úgysem okoz nehézséget a szórend.
Aztán a könyvtárban végre kezembe akadt egy magyar nyelvtan németek (persze még keletnémetek) számára. A könyv végefelé, két oldalon – kiemelés nélkül összezsúfolva – ott voltak a kivételek. Azóta nem láttam a könyvet. Nyilván a magyar titkosszolgálat rájött az árulásra és eltávolította…
Kis híján elfelejtettem a kiejtésről panaszkodni. Az indogermán beszélő minden szónak csak a hangsúlyos ejti hosszan, a többit többé-kevésbe elnyeli. Ezért persze idegesíti: a magyar ragaszkodik ahhoz, hogy minden szótagot tisztán kell ejteni. Néha még éppen a hangsúlyos első szótag rövid, a többi hosszú. Ezeket fordított szavaknak nevezném, például fehér, kék. Aztán vannak még a gépfegyver szavak, mint az elengedhetetlen, a fékező szavak, mint hólapátolás. Persze akad még sok más kemény dió, például a tárgyas igeragozás, az egyes szám használata a számok után, az ny és ty kiejtése és így tovább. És ez is jól van így, mert ami olyan érdekessé és vonzóvá teszi a magyar nyelvet, az éppen a gazdagsága és az egzotikussága, egyszóval: a nehézsége.” (Nehéz-e a magyar nyelv?, Tárogató, Vancouver, 2001 március, 29. o.: eredetileg az „Élet és Tudomány”-ban jelent meg)
Oswald Gschnitzer német matematikus és sakkozó. Magyar felesége indíttatására 1989 őszétől kezdett magyarul tanulni. Látszólag csipkelődik a nehézségeken és furcsaságokon,de sok szépet és érdekeset talált legdrágább nemzeti örökségünkben, ősi magyar nyelvünkben.

Arnaldo Dante Marianacci, az Olasz Kultúrintézet igazgatója, mondta – Sir Bowring John két könyvének (1830, 1866) magyarországi megjelenésének bemutatóján-, arra a kérdésre felelve, mi ragadta meg figyelmét Sir Bowring írásaiból:
„Igen, szeretném felidézni azt a mondatot, hogy a magyar nyelv nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad, nem vesz el senkitől. Míg más országokban a nép formálja a nyelvet, addig itt a nyelv formálja a magyarokat. Azt hiszem, hogy a magyar nyelv a világörökség része is lehetne, mert tiszta nyelv. Semmilyen más nyelvnek nem sikerült tulajdonképpen behatolni és idegen kifejezéseket ráerőltetni…” (2006)

Teller Ede (1908-2003), atomfizikus, figyelemreméltó, amit mondott a magyar nyelvről Pakson (Fontos megjegyezni, hogy életének 95 évéből 77-et külföldön élt, de közvetlenül halála előtt is tökéletesen beszélt magyarul):
„… új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.” (Mai Nap, Budapest, 1991.9.)
„Teller Ede mondta, hogy amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitte volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál.” (Idézet Patrubány Miklós újévi köszöntőjéből – 2003)
Ehhez kapcsolódik magyar anyanyelvű nagy matematikusok vallomása is: „Hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.”

Ove Berglund, svéd orvos és műfordító:
„Ma már, hogy van fogalmam a nyelvi struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5.)

Vigyázzunk tehát ősi nyelvünkre, az emberiség legnagyobb, ma is csonkítatlanul élő, szellemi kincsére.

forrás: Történelmünkhöz magyarul c. könyv
Cuccaim: Roland GW-8, Behringer XR12 digi keverő, Electro-Voice RE510 mikrofon, AKG WMS-40 wireless miksi, Electro-Voice ZLX-15P toppok, DAS Sub-118 szub, Ledes fények, továbbá Alesis M1Active 620 stúdió monitorok.

For this post the author beejaybudai thanked: 2
B.Bazsi (2014.06.27. 14:36) • Pityu (2014.06.21. 13:41)
Rating: 5.26%
 
Avatar
beejaybudai
Kiemelt tag
 
Hozzászólások: 259
Images: 4
Csatlakozott: 2012.02.11. 17:55
Tartózkodási hely: Veszprém megye, Berhida
Has thanked: 365 times
Have thanks: 430 times
Hangszer: Roland GW-8

Re: Érdekes írások, cikkek, ezotéria stb.

HozzászólásSzerző: Pityu » 2014.06.21. 13:42

Bezony ám, nehogy már szégyen legyen magyarnak lenni. Én igenis büszke vagyok, hogy magyarnak vallhatom
magam! :777
Avatar
Pityu
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 1493
Images: 0
Csatlakozott: 2011.11.10. 11:47
Tartózkodási hely: Madaras
Has thanked: 717 times
Have thanks: 1193 times
Hangszer: Korg i30, vArranger2, Vsti hangszerek

Következő

Vissza: Társalgó

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég