Belépés:


Statisztika

Ki van itt:
Regisztrált felhasználók: Toncsi30

Felhasználók száma: 1159
Legújabb regisztrált tagunk: Zsolt Bugyi

Zeneelmélet blog

Zárlatok

Szerző: ---Qgli---

ZÁRLATOK


Egy szám abból áll, hogy feszültséget kelt a halgatóban és feloldja, megint feszültséget kelt és megint feloldja. Ezeket az egységeket nevezük tonális egységeknek, ami akár egy ütemen belül is végbe mehet, de több ütemnyi tonális egységek is lehetnek.

A zenében nagyon fontos, hogy az adott dalnak mindig Tonikai funciójú akkorddal kell záródni. Eme zárlat nélkül az embernek nincs olyan érzése ( nem érzi ), hogy vége van a dalnak. Például egy C-dúrban játszott nótát nem fejezhetünk be G7-es akkorddal! ( Ezt csak a Republic csinálta meg, az embereknek meg felállt a szőr a hátukon és fogalmuk sem volt, hogy miért ) Olyan is van, hogy SD akkordon fejezik be a nótát, azonban ez sem igazán jó megoldás.


Kétféle zárlatot különböztetünk meg: Autentikus és plagális zárlat.

Autentikus zárlat, amikor a Domináns ( V. fok ) funkcióról Tonikára ( I. fok ) zárjuk le: pl.: G7 – CM7

Plagális zárlatnál Szubdomináns funkcióról ( IV. fok ) Tonikára ( I. fok ) zárjuk: pl.: FM7 – CM7


Zárlatoknál sokkal tökéletesebb érzete van az embernek akkor, ha mindhárom funkciót fehasználjuk a zárlati sorban. Így is többféle zárlatot érhetünk el:

Egész ( más néven: teljes ) zárlat:

SD – D – T -------------------- pl.: Dm7 – G7 – CM7

Fordított egész:

D – SD – T ------------------- pl.: G7 – Dm7 – CM7

Repetáló:

SD – D – SD – D – T ---------pl.: Dm7 – G7 – Dm7 – G7 – CM7


Leggyakoribb zárlatok közé tartozik a II – V – I –es zárlat, valamint ennek a kibővített változata az VI – II – V – I-es zárlat. Ha valaki ezt a pár akkordot sorba rendezve megtanulja minden hangnemben, akkor nagy meglepetés már nem érheti, mert a tánczenei dalok nagy része ebből a patternből indul ki. Ebből a SD-D-T zárlatból még rengeteg patternet lehet alkotni.

Azt kell még tudni ezekről, hogy azonos funkciójú akkordok követhetik egymást, tehát a II. fok után jöhet egy IV. fokú akkord ( mindkettő SD lesz ). Ez azonban a zárlaton nem változtat. Például: az I-VI-II-V-I-es zárlatnál ( CM7-Am7-Dm7-G7-CM7 ) az I. fok után lévő VI. fok ugyanúgy Tonikai funkciójú, mint az előtte álló I. fok. ( Átörökíti a Tonikai funkcióját a VI. fokra )