PATTERNEK

Az előzőekben volt szó a zárlatokról, ezek közül is a leggyakrabban használtat írtam a II – V – I-es zárlatot. Ezeket a zárlatokat patterneknek is nevezzük, amiből rengeteg féle lehet. Vannak olyan patternek, amik dúrban és mollban egyaránt jól használhatunk, de vannak olyanok, amiket jellegzetesen dúrban, vagy mollban használunk. Olyanok is léteznek, amiket dúrban használunk, mollban viszont egyáltalán nem értelmezhető.

( A II – V – I -es zárlat mollban és dúrban is jól használható. )

Dúrban gyakran használt patternek:

I – VI – II - V - I

A II. fokot megelőzi egy VI. fok, tehát a Dm7 előtt egy Am7, vagy egy A7. ( Elméletileg még Am7(5b) is lehetne, de ez inkább a Gm irányába vinné el a tonalitást, nekünk viszont V. fokon szigorúan G7-nek kell lennie )

Ebben az esetben így néz ki a harmóniasor:

CM7 - Am7 – Dm7 – G7 – CM7 vagy CM7 – A7 – Dm7 – G7 – CM7

Második esetben jól látszik, hogy az A7 – Dm7 kapcsolat nem más mint egy V-I-es zárlat ( d mollban )

I – III – VI – II – V - I

A VI fokot is meg lehet előzni egy III. fokkal, ami lehet Em7, vagy E7, vagy Em7^(5b)

Ebben az estben ezek jönek ki:

CM7 – Em7 – Am7 – Dm7 – G7 – CM7 , vagy CM7 – Em7 – A7 – Dm7 – G7 – CM7

CM7 – E7 – Am7 – Dm7 – G7 – CM7, vagy CM7 – E7 – A7 – Dm7 – G7 – CM7

A III. VI. és II fokok lehetnek dúr7 és moll7 akkordok, szinte bármilyen összeállításban. ( Szerintem már mindenki találkozott ilyennel is, olyannal is )

A III. fokú félszűkítettnél egy kicsit más a helyzet, mert azután nem igazán szól jól, a VI. fokú moll akkord. Inkább a dúr7-es szól jól.

CM7 – Em7^(5b) – A7 – Dm7 – G7 – CM7

A továbbiakban írok még egy párat a teljesség igénye nélkül:

I – VII – III - VI – II – V – I

CM7 – H7 – Em7 – Am7 – Dm7 – G7 – CM7

CM7 – Hm7^(5b) – E7 – Am7 – Dm7 – G7 – CM7

I – III – III^b – II – V – I

CM7 – Em7 – Ebm7 – Dm7 – G7 – CM7

I – III – III^bo – II – V – I

CM7 – Em7 – E^bo – Dm7 – G7 – CM7

I – I^#o – II – V – I

CM7 – C^#o – Dm7 – G7 – CM7

I – IV – II – V – I

CM7 – FM7 – Dm7 – G7 – CM7

I – VI – IV – V – I

CM7 – Am7 – FM7 – G7 – CM7

Mollos patternek között is gyakori az I – II – V, de mollban elég szokszor lép I-ről IV. fokra.

I – IV – V – I

Am7 – Dm7 – E7 – Am6

Majd elég sokszor vezeti tovább VII. fokra és az előzőekhez hasonlóan III – VI – II – V – I-re

I – IV – VII – III – VI – II – V – I

Am7 – Dm7 – G7 – CM7 – FM7 – Hm7^(5b) – E7 – Am6

Ha végig gondoljuk, akkor ezek a petternek nem másak, mint hosszabb-rövidebb tonális egységek, zárlatok. Ezeket mindig attól függően alkalmazzuk, hogy hány lépésben kell eljutnunk a tonikára. Az akkordok típusait, pedig attól függően alkalmazzuk, hogy milyen dallamhang van és a dallamhangot, hogy tudjuk összeegyeztetni az adott akkordtípussal. A dallamhang nagyban befolyásolja, hogy milyen akkordot kell alkalmaznunk, de ez már a következő téma lesz.